mondta a fiam, amikor a 17 fokos nyugat-európa után kiszálltunk itt lenn délen, Afrodité szülőhelyénél a repülőből. ennél jobban nem is lehetett volna összefoglalni.
nyáron azért rossz a kövéreknek, mert csíkosra barnul le a hasu(n)k. és a nevetőráncaim is szépek látszanak a képemen, mert a mélyedésekben nem barnultam le. a barnulás túlzás, nem pirultam meg.
és mivel nem volt, aki bekenje a hátam, szép kis mintát kanyarítottam rá az ujjaimmal meg a naptejjel – a gyerekek már a vízben voltak, mire én annyit mondhattam, hogy álljmeg, kenjbe.
a férj meg otthon, meglátogatta Tüdő Gyula, és a hívatlan vendég miatt nem tudott eljönni velünk a CSALÁDI nyaralásra. faszompicsája. úgy kábé.
amúgy még mindig jó itt, nyaraljon Cipruson Ön is.
Ó bakker Orsi, azért tudd hogy mekkora szuperwomen vagy, hogy bevállalod a családi nyaralást két gyerekkel egyedül.
En a naptej ellenére is ropogósra egettem a fehér balna testemet, pacsi, puszi.
hát azért valahogy ez mégsem olyan, mint egy idegen helyen nyaralás… 🙂 kvázi hazajárunk már ide. napközben táborban vannak (summer school a régi ovijukban) és délutánonként meg vagy lerongyolok velük a bícsre, vagy valami játszóházban fogunk tobzódni a haverokkal. ismerős a terep, tudom, hol a bolt, mit érdemes venni, hol a gyógyszertár és az orvos…
azért a szívem szakad meg, hogy nincs itt a férj, az ismerős utakat járva néha bőgök egy kicsit, mert tudom, hogy vszeg ez az utolsó nyarunk itt… megpróbálok mindent belepakolni.
de pl az oviban a séfbácsi emlékezett arra, hogy rozi milyen üdítőt szeret, meg hogy miklóssal mi milyen szendvicset szoktunk reggelizni nála… hát ezért ❤ ❤ ❤
jaj, és majd rajzolok fehér bálnásat szerintem, majd megmutatom 😀 😀 😀