őrületesen tehetséges

mondta az úszóedző a lányomra.*

-Gyere, Rozi, ússz el az első kapaszkodóig.
-Az első kapaszkodóig?
-Igen, az első kapaszkodóig.

A lány úszik, majd az első kapaszkodó helyett az edző lábánál kiköt pihenni (kb. 5 méter volt a különbség).
– Rozi, ez az első kapaszkodó?
– Nem, ez te vagy.
– És mit beszéltünk, meddig úszol?
– Míg hozzád nem érek.
Itt már látszódott, hogy szegény edző próbál szigort erőltetni az arcára, de a szeme meg a szája sarkában a mosoly azért elárulta, hogy igazából szerelmes.

-Az első kapaszkodót beszéltük meg.
– Az első kapaszkodót?
– igen, az első kapaszkodót.
– Jó, akkor elúszok odáig, ahogy szeretnéd. Szia!

Ezek után odajött hozzánk is a kedves edzőbá, és közölte, hogy ő bizony majdnem 30 éve oktatja úszni az aprónépet, és ez a szerencséje, különben már rég bedőlt volna a szempillarebegtetésnek és az oldalra döntött mosolygós fejecskének.

giphy.gif

Reklámok
Kategória: élünk | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

TAPSOT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s