a lány kb. egy hónapja nem hajlandó köszönni, pedig eddig tökügyes volt.

aztán jött a rábeszélés, utolsó utáni érvként hogy “de azt fogják hinni, hogy buta vagy”.
és erre jött a válasz, hogy:
de én tudom, hogy nem vagyok buta, ők meg higgyenek, amit akarnak*.

tusé.

*ilyesmit szoktunk neki mondogatni, amikor sírva jön, hogy “anyaaa, a Csamu azt mondta, hogy buta/csúnya/büdös/kaka/pisi stb. vagyohoook!”