making progress, köjál, tömegközlekedés

az ónéni ma mesélte, hogy samu ismétli utánuk a szavakat angolul, és legyünk rá büszkék, mert nem csak udvarias, hanem látszik, hogy okos is, és nagyon akar.

rozit imádják, mesélik, hogy egész nap be nem áll a szája, valószínűleg már az összes szennyest kiteregette, csak senki nem érti. mindenki puszival búcsúzik, és már ő is büszkén kiabálja, hogy báj-báj.

azt egyébként nem tudom, hogy az országot hogy nem zárta még be a köjál, ma a séf bácsi mesélte, hogy a kisebbik gyereke bárányhimlős – és pár perc múlva be is hozta a kis felesége, ott tobzódtak a konyhában, jöttek a gyerekek, meg minden.

minden utcában vannak egyébként vízautomaták, ahol fel lehet tölteni a 10 literes ballont, mert azt sem lehet meginni, ami a csapból jön. durva, hogy szegeden meg az volt a bajunk, hogy nem elég hideg az ivóvíz.

a tömegközlekedéssel meg az van, hogy gyakorlatilag nincs. illetve vannak pl. buszok, de még senki nem látta őket. a buszmegállót egyetlen oszlop jelzi, nincsenek padok, sem árnyék (azért a 60 fokos nyárban ez klassz lehet), végig lehet parkolni a buszmegálló mentén is, mert a busz fogja magát, és megáll az út közepén, ha van le- vagy felszálló. vonat nincs a szigeten, ahogy villamos és persze metró sem.

ezeket tudtam meg most.

Reklámok
Kategória: élünk, hosszúhétvége Diténél, VÁNDORcirkusz | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

TAPSOT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s