ezvolt

míg Mainhattanban voltam, minden reggel zuhanyoztam, és fésülködtem (!) meg sminkeltem is (!!!), szép ruhát vettem (!!!444!négy), elmentem dolgozni, a ruhámat csak én ettem le, és hatkor végeztem…

…és nem volt már kedvem városnézni, rohantam “haza”, mert olyankor már kezdődik az esti zúzda a vacsora-fürdés-mese-altatás.
minden. nap. eljátszottam.

aztán hazajöttem, és azzal a lendülettel menekültem volna vissza a ragacsos kezek és süvöltő szájak elől, eltelt két egészen sokat sírós nap (én sírtam sokat), mire akklimatizálódtam.

én vagyok a béka, aki alatt forr a víz, és bizony rosszul esik, ha ki- meg betesznek.

megnyugtatásul azért közlöm, hogy most már jó (főleg, mióta Samu leszokott a nyivákolásról).

Reklámok
Kategória: élünk | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) ezvolt bejegyzéshez

  1. mesemondo szerint:

    Én pont így voltam, mikor a sulit elkezdtem, és fent is kellett aludnom.

    • orsolya szerint:

      Rémes. Először őket utáltam, aztán a férjet, amiért teherbe ejtett, aztán magamat, amiért utálom őket 😀 Azon sírdogáltam, hogy nem lehet, hogy nekem ennyi jutott, most már így lesz mindig, de persze a gyerekek felnőnek, és nagyon szeretem őket, szerintem jó csapat vagyunk családilag, és talán még nem maradtam le semmiről karrier-szempontból sem, legfeljebb kicsit később jön a nagy durranás, na bumm.

  2. cipzar szerint:

    Hü, de értem!

TAPSOT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s