napi lajákok

{szánkózunk, vagyis húzom a szánkón, már egy fél órája, róz a hátamon, kezdek fáradni, lajám kiabál}: anya! BOLDOG VAGYOK! esik az oromba a hó és én boldog vagyok!

*****************************************************************************************************************

ha puszit adok neki, újabban letörli.
– de samu, ne töröld már le, olyan szívesen adtam.
– nem törlöm le, anyaaaa, csak be akartam tenni a zsebembe.

hát így.

Reklámok
Kategória: élünk, napi laja | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) napi lajákok bejegyzéshez

  1. cipzar szerint:

    Ez a Samu-gyerek a Jóisten bocsánatkérése, asszem….

    • orsolya szerint:

      nekem is sokszor eszembe jut. tegnap pl zumbán mesélte az oktató, hogy az apukája látta a fiamat az apjával (aki a tesóm volt, ugye), és mondta neki az “apuka”, hogy maradjon ott vele, ne rohangáljon a nénik lába alá, és ott maradt. és hogy ők még ilyet nem láttak 😀 meg hogy mivel fenyítettük be. 😦 de mondtam, hogy semmivelse, a laja ilyen.

    • brigi szerint:

      ez nagyon aranyos volt 🙂

TAPSOT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s