édes kisfiam

mostanában rászokott, hogy édesanyának hív.

pl.: –sorba raktam*
-sorba raktad, kicsim?
-látod, édesanya.

ha hoz valamit, az mindig tessék, édesanya. de a napokban volt már édesmama, édes húgom, és édes báttya is. szivecskék!

*mindent sorbarak. a kisautóit. a levágott papírdarabokat. a kiscipőjét. a bocisajtos kenyérkatonákat. ha egy darab keksze van, azt is. (és mondja is, hogy sorba rakta)

 

de az vajon miért van, hogy az édesanya nagyon szép, de ha én azt mondom, hogy édes fiam, azután érzésem szerint valami dorgálásnak kellene következnie?

Reklámok
Kategória: élünk, napi laja
Címke: ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

3 hozzászólás a(z) édes kisfiam bejegyzéshez

  1. Az édes lányom is fura. De az édes kisfiam az jó. Meg az édes kislányom is. Bezzeg az édes kisanyám 😀

TAPSOT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s