A túrórudi incidens

Az úgy volt, hogy az ötfogú*, ** fiammal együtt szoktunk reggelizni. Ma is, miután megette a pástétomos kenyere javát (haha), és én is az enyémet, gondoltam, felbontom a túró rudolfot, amit a férjtől kaptam. Laja már nyilván a csomagolás láttán teljes eksztázisba került (és már értem a férj szüleit, akik MINDIG kibontva adtak csokit/édességet a férjnek, míg kicsi volt, hogy ne ismerje meg a boltban), szóval elfeleztünk egy óriásat. Én gyorsan betoltam a részemet, aztán elmentem fogat mosni – az etetőszéket gondosan a fürdőszoba ajtajába tettem, hogy azért nagyon ne (l)egyen egyedül a kis vakarcs.

A pelenkázáskor vettem észre, hogy valami fehér van az orrában. El sem tudtam képzelni, mi lehet. Aztán rájöttem, hogy hát a rudolf, persze. Semmi baj, okosanyu mindent megold, benyúltam egy biztonsági fülpálcikával (igen, annyi eszem van, amennyi látszik). Fentebb ugyan nem toltam vele, csak ügyesen szétkentem az orrlyukában (nem nagy mennyiség, kis orrlyukba kevés túró fér). Ekkor kicsit kivert a víz, eszembe jutott a barátnőm, aki három évesen egy babszemet dugott az orrába, és akkor vették észre, hogy ott van, amikor már kicsírázott, meg az is, hogy basszus, negyed órám van, hogy odaérjünk a fodrászhoz, aki szíjjelvág, ha elkésünk, mert a múltkor rosszul emlékeztem az időpontra, és egy laza órával később mentem – hiába telefonált szegény, le voltam némítva, és nem vettem észre. Már az is eszembe jutott, hogy az eü. tanfolyamon tanultakat fordítva alkalmazom, és minden ellenérzésemet leküzdve a kis számmal kiszívom az orrából a cuccot (hát a gyerekem élete a tét!). Mindenesetre még ez előtt megnyomtam a pánikgombot, felhívtam a férjet, aki a röhögéstől alig bírt megszólalni, de a porszívós megoldást javasolta – nem is tudom, nekem miért nem jutott eszembe.

Jelentem, az orrszívó porszívó csoda egy találmány, isten áldja, aki feltalálta, a gyermek orrlyukában egy makula nem sok, annyi sem maradt.

 

*az ötödik foga alul jött ki, és nem felül. mindig is tudtam, hogy különleges gyerek.

**én vagyok a híres ötfogu, a nevem is annyi csak, samu… au.

Reklámok
Kategória: 12. hónap | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) A túrórudi incidens bejegyzéshez

  1. 2657 szerint:

    Jaj, de szép! 😀
    Az orrszívó az szívás. Te próbáltad már a saját orroddal kapcsolatban? Brrrrrr.

    • maripen szerint:

      [anyessz](#11970205): próbáltam, a férj is, minden ilyesmit kipróbálunk, mielőtt a gyerekre ráeresztenénk 🙂

      még jó, h nem lányunk van, és amúgy sem fúratnám ki a fülét, mert a férjem rosszul nézne ki a fülbevalóval :-))

      szerintem nem olyan gáz az orrszívó, tesóm náthásan is kipróbálta, és megkönnyebbült.
      te próbáltad már?

    • mm szerint:

      az nem lehet, hogy a fodrász szíjjelvág titeket, hát Laja csak rámosolyog és minden el van rendezve – szerintem.
      vagy nem? 😀

    • Kisbéka szerint:

      sztem sem gáz az orrszívó
      (mi is mindent tesztelünk, a püréket és egyéb nyalánkságokat is)

      és zsófi már olyan nagylány, hogy nem is sír orrszíváskor! bibííí 🙂
      (pedig nekik azért van ám közös múltjuk, nem is akármilyen….)

TAPSOT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s