Szemle

Ma voltunk az utolsó lajaszemlén, édes kis bogár, de folyton az arca előtt volt a keze, így nem készítettünk egy képet sem. Szíve, agya, gyomra, veséje satöbbi a helyén, most már 99%, hogy valóban kisfiú. Két és fél kiló, aprócska kis maki, megbeszéltük az orvossal, hogy még maradhat odabenn egy kicsit, hadd nőjön. Csütörtökön megyek NST-re, találkozom a szülésznőmmel is.

14 és fél  kilót híztam, mindenki csodálkozik, van, aki a rossz mérlegre fogja, más egyszerűen csak hitetlenkedik, mondjuk én sem értem, hová fért el rajtam/bennem ennyi, főleg, hogy ilyen picur a gyermek, és igazából nem is vagyok egy kisgömböc. Kíváncsi vagyok, mennyi marad szülés után.

Kezd kézzel fogható közelségbe kerülni ez az egész, nagyon izgalmas, és már most nagyon szeretjük, de tényleg jobb lenne, ha még maradna odabenn egy kicsit.

A férjnek meg túró a fülibe, mert megette az utolsó morzsa csokoládét is, és én hiába kérlelem, hogy menjen el a boltba. Pedig még csak nem is epret kívánok télvíz idején… Jellemző, korábban kellett volna a kívánóssághoz hozzászoktatnom, jó dolgában teljesen elkanászodott.

Reklámok
Kategória: háromharmad | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

TAPSOT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s