én sem úszom meg

Szóval kezdődik. Eddig olyan büszke voltam magunkra, de főleg a magzatra, hogy nem rugdossa a hólyagom, és szépen kibírom a kétszer negyvenöt perces utat a férj szüleihez egyetlen pisiléssel (ezért kétszer negyvenöt perc, de a pont félúton lévő benzinkútnál eddig is mindig megálltunk kapucsínót inni és HVG-t venni, egy pisiszünet már nem oszt-nem szoroz), desőt, az éjszakákat is ébredés nélkül, erre már harmadik napja kell felkelnem, hogy kimenjek (volt, hogy kétszer! te jó ég), és a lábam is kezd görcsölgetni, a csípőm már kivan (most vagy készül a szülésre, vagy elege van az oldalamon alvásból – mindkettőt meg tudom érteni) és folyton somlói galuskát ennék, és az előbb magában elmajszoltam egy csemege ubit, azt hiszem, az összes terhességi tünet egyszerre jön rám, de ez biztos ilyen pszichés valami, mert a férj lépten-nyomon dicsér mindenkinek, hogy milyen jól bírom, és kis fürge is vagyok, meg nem is lettem bolond. Csak egy kicsit feledékeny, de ez azért feltűnő, mert eddig minden egyes vesszőre emlékeztem abból, amit megbeszéltünk, most meg néha kihagy az agy.

De mindezt csak a dokumentáció kedvéért írtam, hogy nehogy azt higgyem már, szerencsésebb vagyok, mint bárki más, legfeljebb annyiban, hogy csak most jön rám mindez.

Reklámok
Kategória: háromharmad | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

TAPSOT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s