Rögeszme

Mióta a férjem tudja, hogy gyerekünk lesz, teljesen meg van bolondulva. Egészségesen kell élnem (nem mintha eddig két pofára zabáltam volna a hamburgert vagy a csokit.). Számolja, hogy mennyi gyümölcs/zöldség fogy naponta, és azon aggódik, hogy melyik piacra menjünk, Szocivárosba, vagy inkább Paprikába, és hol a legjobb a zöldséggyümölcs, mert az áruházakban tutira agyonpermetezett éspervagy génmódosított  a cucc. Szednem kell a terhesvitamint, és ha rajta múlna, még a napi nyolc tányér spenótot is belémtolná*.

Tegnap nyolckor zárt a Cora, de hét ötvenötkor még bekönyörögtük magunkat a biztonsági őrnél, hogy csak egyetlen dolgot veszünk, engedjen be. A mosoly és a könyörgés hatásos volt, rohantunk a zöldséges részhez, és vettünk egy adag csírát. Brokkolicsírát, hogy pontos legyek. Mert a csíra jó, a csíra finom, a csíra egészséges. Életerő, boldogság. Mert a férj hallott valakiről, akinek a valakije terhesen csírát evett, és egészséges utódnak adott életet, és annyi teje volt, hogy a szomszédság összes gyermekét ő szoptatta. Nem mintha én bárki más gyerekének a szoptatására vágyom, de na.

 

A csíráról amúgy nekem egyetlen élményem van eddig. Akkor is rájött az egészségeskedhetnék, és vett egy doboz retekcsírát. Annak van a legdurvább íze (meg állítólag a hagymának, de a retek szerintem tuti durvább), de ezt akkor még nem tudtuk. Gyanútlanul elővettük a vacsorához, én egy falat után feladtam, sem az állaga nem tetszett (elég bizarr, olyan, mintha madzagok lennének a számban), sem az íze. A férjnek sem ízlett különösebben, de hát ő férfi, abból is az alfa, ő akkor is tartja magát, ha beledöglik. Aztán majdnem ez is lett, mert az egész dobozzal betömte (mostantól egészségesen élünk, akkor csináljuk rendesen, nehogy már az elején feladjuk)…de aztán… hogy is fogalmazzak finoman… közelebbi ismeretségbe keveredett a wc-nkkel, ahová emésztőcsatornájának felső nyílásán keresztül kiürítette a gyomra ezek szerint fölöslegesen frissen odakerült tartalmát . Azt persze utólag olvastuk el, hogy napi 1 evőkanál az ajánlott mennyiség, nem az egész doboz.

 

Szóval most arra vár, hogy végre elmondjuk a (most már nagy)szülőknek életünk váratlan fordulatát, mert az anyukája terhesen állítólag a város másik végébe is hajlandó volt elmenni egyetlen szem pirosan mosolygó almáért, akkor engem is biztosan egészségesekkel finomságokkal fog tömni.

 

*A bajuszos doktorbácsi mondta, hogy szedjek vitamint, mert most fő a gyerek az üstben, utána már csak hízik, és kell a vitamin meg a folsav meg a nyomelem, mert az első tizenkét hét a legfontosabb, stb. A férjem meg terpeszállásban, karba tett kézzel, szigorú arccal hallgatta, egyre felhősebb lett a tekintete, majd megkérdezte az orvostól, hogy akkor ezek szerint az baj, hogy már eltelt hat hét, gyakorlatilag a kritikus időszak fele, és én nem szedtem semmit, és akkor most mi lesz a gyerekkel, megnő azért? (épp, hogy meg nem rázta a vállam, hogy hogy lehetek ilyen felelőtlen, hogy a legyet bekapom, a vitamint meg nem**). Erre a doki mondta, hogy megnő az a gyerek, de azért szedjem csak a vitamint, mert napi nyolc tányér spenótot úgysem eszek meg. És milyen igaza van.

 

**Amúgy már kb. egy hónapja szedem a vitamint, csak ezt ő nem tudta még akkor. Az előző hónapban is majdnem úgy maradtam, lett igen halvány pozitív teszt is, aztán gyerek mégsem lesz belőle. Ha nem tesztelek, észre sem veszem, hogy volt… De a vitamint nem hagytam abba, gondoltam, akkor beszedem az egész levéllel, ártani nem árthat.

Reklámok
Kategória: egyharmad | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

TAPSOT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s