csalafinta

vendégségben voltunk, nem akart hazajönni, mert otthon nincs popcorn. de azért végül mégis megoldotta.

popcorn

Kategória: élünk | Megjegyzés hozzáfűzése

megyek

vissza, vár a tenger meg a férjem, a következő egy hétben annyi dolgom lesz, hogy ne hagyjam, hogy levgják a lábam*, túléljem a hőséget (ennek érdekében minden bizonnyal elég sok időt fogunk a tengerparton tölteni), sorozatokkal mossam az agyamat (mit nézzünk? ötlet?), illetve leginkább ne legyek terhes. vagy ha igen, ne ikrekkel.

*a homokozóban megcsípott(-pett) egy mutáns valami, már tenyérnyi a duzzanat a lábamon és lépni is alig bírok, holnap meglátogatok egy orvost.

egy szó mint száz, nana-nana-na-na!

viszlát, pupákok.

Kategória: élünk | 2 Hozzászólás

folytassa, kislány…

a lány folytatja a tolmácskarrierjét, irtó cuki, ahogy a rádióban elhangzó dalokat tolmácsolja például a nagymamáknak, vagy csak a maga szórakoztatására.

pl. amikor felcsendül emili sandé next to me c. örökzöldje elején, hogy You won’t find him drinking at the tables, akkor  lány felsikít örömében, hogy azt mondta, hogy at the table, az azt jelenti, hogy az asztalnál, mama! 

vagy a múltkor utazás közben ment ez , és egymásra licitáltak a samuval, hogy ki ért meg belőle többet.

sose múljon el.

Kategória: élünk | 2 Hozzászólás

feszültség, rugalmatlanság

ennek eredménye egy törés.
a csuklóban.
a fiúgyerekében.

leesett a lipityókáról, ami itt palincs, de máshol libikóka vagy mérleghinta (nálatok mi?).

most min. 3 hét gipsz, addig fél kézzel legózik.

Kategória: élünk | 8 Hozzászólás

alma a fájától – avagy lost in translation

míg én a fiúgyermekkel a jósvafői barlangot jártam (“wow, mummy, how cool is this“), anyukám a barlang kijáratánál várt minket a lánnyal. az étterembe nem tudtak bemenni, mert zárva volt, pedig az volt a terv, hogy megebédelnek jól.

jött egy külföldi házaspár, szintén éhesen. anya kézzel-lábban próbálta elmagyarázni, hogy zárva, és miért, és hol tudnak enni, aztán eszébe jutott, hogy a lány. a rekonstruált események alapján így zajlott a történet.

-rozikám, mondd meg nekik, hogy az étterem zárva.
– the food is closed.
– jó, most mondd meg nekik, hogy lenn tudnak enni a faluban, ahol a lovak vannak. {épp valami lovasünnep volt}
– you can eat down there, at the zoo.

❤❤❤

állatkert nem volt a közelben, remélem, azért nem találtak maguknak ennivalót.

Kategória: élünk, napi zizi | 4 Hozzászólás

tudod, hogy hazaértél, amikor

  • a fürdőkádból kilépve akkorát esel, mint az ólajtó, mert az amotthoni kád mintegy tizenöt cenntivel alacsonyabbban volt, és most is erre számítottál. (senkinek nem lett baja)
  • a napi két kiló homokot nem a tengerpartról viszed haza, hanem az utca végéből.
  • ha elköltesz tíz eurót a család reggelijére, azt gondolod, ez így teljesen belefér. háromezer forinttól meg lábon kihordasz egy infarktust. pedig nem is vettél semmi különöset. tényleg.

 

sóhaj.

Kategória: élünk | Megjegyzés hozzáfűzése

tudod, hogy ideje hazaköltözni, amikor

a gyerekednek beígéred a túrórudit, ő meg visszakérdez, hogy az micsoda.

Kategória: élünk | 1 hozzászólás